A teljesen bizonytalan énem gáncsoskodik ma

Tags

, ,

Nagyon el bizonytalanodtam. Sokkal jobban,mint az megengedhető lenne jelenleg. A közérzetem vacak és a kedvem is. Igazából nem történt semmi,ami indokolhatná a hangulat változásomat,de attól még jelen van az új szituáció. Nem csak egyszerűen meginogtam,hanem azt érzem,hogy nagy az esély a kudarcra megint. Tudom azt is,hogy ez nagy mértékben rontja a pozitív,jó dolgok bekövezkezésének esêlyét is,de akkor is képtelen vagyok ma reggel kontrollálni a negatív gondolataimat. Ész érveket felsorakoztatva,vagy anélkül,az is mindegy,mert itt motoszkálnak bennem olyan gondolatok,amiknek pár mappal ezelőtt esélyt sem adtam,még a rájuk gondolással sem. Most meg… Na mindegy,hagyjuk is,kár ragozni. Katasztrófális a hangulatom. Szerintem értitek mire gondolok. Valamit gyorsan ki kell találnom,ami meg mentheti még a jelenlegi helyzetet.Van még egy mentő ötletem,amit mimdenképpen ki kell,hogy próbáljak.

Egy jó ismerősömtől anno kaptam egy N.A.G. ( negatív automatikus gondolatok újra struktúrálása) táblázatot. Ezt most megkeresem,és megpróbálom újra gondolni azokat a negatívumokat,amit az agyam szelektálás nélkül záporoztat a nyugalmam megtörése érdekében,hihetetlen intenzitással. Nem engedhetem meg magamnak azt a ” luxust”,hogy ilyen butaságok rontsák le a valóban létező,jó esélyeinket.

Advertisements

Valami történik éppen..

Tags

IMG_20160429_102100..de fogalmam sincs miért. Enni készülök valamit. Megint. Röpke egy órája történt ugyanez. Nem is nagyon értem.Pár nappal ezelőtt még a reggeli egy bögrényi hideg tej és némi friss bagett fedezni volt képes a napi táplálékom több mint felét egészen este hét óráig. Most pedig már ezt nem is lehet evésnek nevezni amit művelek. Zabálok. Mimdent. Bármit. Sokat. Válogatás nélkül. Valami megváltozott.

Bizonytalanul,ami nem jó,de ez van

Tags

, , , , ,

                      

image

A bizonytalanság egy alapból nem túl jó érzés. A félig biztos pedig csak játék a szavakkal. Amikor azt mondjuk ötven-ötven százalék az esély,az különb attól,amikor azt mondjuk igen vagy nem? Szerintem nincs különbség.
Most tipródok kissé. Bár eldöntöttem már az elején,hogy nem fogok,de csak belopódzkodik néha itt-ott egy kis rinya. Sajnos azt kell mondjam,hogy kicsit sem vagyok biztos a dolgomban. Ne értsd félre,mert nem feladtam,csak elbizonytalanodtam. Ez a fajta bizonytalanság még az a tipus,ami olykor megjelenik a gondolataimban. Csak úgy felbukkan a semmiből,néhány pillanat múlva pedig ugyanolyan gyorsan ahogy jött,megy is tovább. Nem vészes. Még egészséges határértékeken belül van. Magamat ismerve szép teljesítmény ez tőlem. Sokkal nagyobb rinyálásokat is ” kiviteleztem” már. Olyanokat is amelyikeknek se alapja nem volt igazából,se létjugosultsága. Mégis megtörtént. A mostaniban ami eddig jó,hogy nem kezdtem el magamat hibáztatni még ez idáig. Nem is szeretném,ha sor kerülne rá. Ahogy az életem is “kétszereplős”,éppen úgy a felelősségem is feleződik. Nem háritok éppen,ne is gondolj ilyenre. Inkább realizálok. Mert kell. Nem csak most,hanem gyakrabban is. (Direkt nem mondtamazt,hogy mindíg.) Az összes sikertelenség,vagy kudarc,-vagy nevezd ahogy akarod- valamitől következik be és nem valakitől. A rossz döntéseimért természetesen én vagyok a felelős,viszont ahol ketten döntünk ,ott csak félig. A döntés és a választás között is lehet némi különbség.Dönteni jól és választani rosszul,vagy választani jól és dönteni rosszul? Mindkét eset más.Szerintem az utóbbi a gyakoribb. Azaz,hogy nálam gyakoribb.
Néha van olyan érzésem,hogy a megérzéseim csalhatatlanok. Sokszor rá érzek dolgokra,amik mint egy orákulum úgy működnek. Nem mindíg szeretem ezeket a megérzéseket,mert néha villám csapásként hasít a gondolataimba valamiféle felismerés,hogy talán bevonzom a negatív dolgokat. Ezzel kapcsolatban pedig kétségeim vannak,mert eddig még úgy gondolom,hogy ilyen nincs is. Nem szabad hinni az ilyen ” bevonzós” dolgokban. Olyan sokszor hallani azt is,hogy minden fejben dől el,de valahogy ez sem egészen tiszta nekem. Ha csak abból a tényből is indulunk ki,hogy Isten félő ember vagyok és látatlanul is elhiszem Isten létezését,akkor miért nem tudok dolgokat ehhez a tényhez vonatkoztatni? Csak gondolj bele a variációk végtelenségébe. Én már megtettem. Olyan az élet,mint egy interaktív könyv. Minden verzió írott. Ha az “A” verziót választod,ha a “B”- t mindenképpen haladsz. Nem állítom,hogy mindíg előre,csak valamerre. De vajon észre vesszük-e,hogy mikor fordulunk rossz irányba?

by kaméleon

Az összefüggéseken mélázó mafla

Tags

, , , ,

 

image

Ma kicsit berágtam,mellesleg olyan dolgon,ami egyébként szóra sem érdemes.Szomszédok témakörben voltak történèsek. Mostam ma és mindössze teregetni szerettem volna a saját tetőteraszunkon,ahol nem volt hely (egyébként sem szokott) azon egyszerű okból,hogy a szomszédok tele teregették. Nekik is van tetőteraszuk,de nem oda teregetnek,hanem a miénkre. Az ő teraszukon egyébként hosszabb kötél van,de az mindíg üres. Nekik a miénk kell. Merő dacból sem használtam az ő teraszukat. Csupán mert az én büszkeségem nem engedi meg nekem azt,hogy mások tetőteraszán mászkáljak vagy használjam azt. Nem maradt más hátra,mint Mr Szerelemnek szólni,hogy húzzon ki újabb egy szárító kötelet,hogy a mi ruháink is kiférjenek. Érdekes,ádáz harci láz kapott el,fogalmam sincs miért.Nem is ér annyit a dolog,hogy egyetlen percig is harcoljak valakivel az igazamért. Csak azért sem,mert nekem van igazam ez ügyben,tehát nem kell megharcolni érte. Egyébként sem értem a reakciómat,mert normális esetben minimum csak magamban gondoltam volna néhány tranzakciót,amit a saját anyukájával kapcsolatos kívánságaim kivitelezésére szántam volna instrukciók gyanánt. Mindegy. Valószínűleg a felturbózott hormonjaimnak köszönhetően ragadtattam el magam néhány percre. Viszont még sírtam is,amire nem is találok logikus magyarázatot,pedig esküszöm próbáltam.Tehát új kötelünk van a teraszon,ami remélem következő alkalommal is üresen marad,amikor szükséges lesz használnunk. Zaklatott lelki vívódásaimat amúgy rendesen még szenvedem napi viszonylatban is. Több esetben is előfordult már az elmúlt napokban velem,hogy egyik pillanatról a másikra csinált hátra arcot a jó kedvem és süllyedtem szinte depresszióba,gyakorlatilag a semmitől. Próbálom mindezt rá kenni a hormonjaim össze kócolódására,amit a stimulációval kapcsolatos készítmények (is) okozhattak. De valahogy már időrendben sem férnek bele ebbe a témakőrbe. A stimulálás huszadikán befejeződött,következő napon pedig már az Ovitrellete is be lett szúrva. Ma pedig huszonhatodika van,azaz 5 nappal később. Tüszőrepedés huszonegyedikéhez viszonyítva az injekció utáni első,maximum második napra tehető.Az is minimum két nappal ezelőtt történhetett. De akkor most mi van?Mitől vagyok kettyós?Megőrültem volna?Ez is kétséges,mert màr évekkel ezelőtt megtörtént. Szóval nem értem,de nem csak ezt,hanem gyakorlatilag semmit.Valószínűsítve,hogy talán sikeres megtermékenyülés részese vagyok- sem magyarázas meg a történéseket,mert azért ebből még semmi nem érezhető ilyen korán. Tehát passz. Viszont nagyon észnél kell lennem,mert a mostani megváltozott énem talán megbánthatja úgy a körülöttem élőket,hogy talán észre sem veszem,csak mikor màr megtörtént.

by kaméleon

Az orvosi előírás szerint ténykedő,ovulációra ácsingózó,menetrend szerint hancúrozó anya jelölt (Aszisztenciával az ágyban)

Tags

, , , ,

Az tény,hogy nem könnyű nőnek lenni,de annak sem könnyű aki ezt elviseli minden szarsággal együtt. Viszont cserébe szeretem.
Most pedig érdekes dolgok színesítik az életünket. Orvosi aszisztenciával szeretkezünk. Leszögezném,hogy nem arról ván szó,amire gondolsz így elsőre. Senki sem tartja a gyertyát. Mégcsak nem is valami új hóbort indokolja a történéseket. Ezen felül pedig nem “grupen” és társai az új hobbink. Hármasban sem adózunk a szerelem oltárán. Így egy hónappal azután,hogy “eldördült a start pisztoly”,már van néhány érdekes tapasztalatunk. Eléggé görcsösek is lettünk,ami egyébként mindkettőnkön érezhető.Személyes meglátásom szerint kettyósabb vagyok sokkal,mint egy hónappal ezelőtt.Amíg akkor hemperegtünk amikor csak akartunk ( azaz amíg nem volt úgymondd “menetrend”) valahogy egyszerűbb volt minden történés. Most kicsit komplikáltabb.Nem arról van szó,hogy most nem akkor vagyunk együtt amikor csak akarunk,hanem arról,hogy valahogy észrevétlenül belopódzott az életünkbe a naptár lesegetés is. Az elmúlt hét napban például öt alkalommal este nyolc óra előtt Mr Szerelemnek hasba kellett engem szúrnia egy injekcióval.

Nem fájt egyáltalán,pedig először tartottam tőle,hogy fog,de mégsem így történt.
Csütörtökig a fene majd megevett a stressz miatt mindkettönket. Bár nem beszéltünk róla,de mindkettönk gondolatait a találgatások töltötték ki az esély latolgatásokkal karöltve. Az agyalás tárgya pedig minden esetben az volt,hogy sikerült ovárokat produkálnunk vagy nem,elegendő lesz,vagy nem.
Csütörtökön vissza mentem orvoshoz. Eddig minden rendben van. Ezt a részét sikeresen teljesítettük. Kettő szép nagy tüszőnk van,mindkét oldalon egy – egy,ami megfelelő méretre is,valamint az orvos szerint is nagyszerű eredmény.

image

Csütörtökön még egy hasba szuri vált esedékessé,ami más készítmény volt és egyszer beadandó.

image

Valamint megkaptuk a szeretkezési ütem tervet,

image

amit pontosan követni kell öt napig,utána pedig tíz napos gyógyszer szedés,ami arra lesz hivatott,hogy úgymondd fixálja az öt napos ténykedésünket.

image

Most tartunk a hempergési órarend harmadik napján. Minden rendben van amúgy,mert direkt próbálunk nem hangot adni az aggódásoknak,pedig ez közel sem jelenti,hogy nem aggódnánk. Hallgatólagos megegyezés lépett életbe arra vonatkozólag,hogy “szájzár” van. Nem taglalunk ki semmiféle nyöszörgést abban a témakörben,ami egyébként foglalkoztat mindkettönket. Azt gondolom egyébként is,ha hangot adnánk aggodalmainknak az csak még több aggódó gondolat okozója lehetne.
Tehát menetrend követés van,az orvosi előírásnak megfelelően. Holnap után kezdődik a tíz napos gyógyszeres fixálás és május negyedikén zárjuk a “projektünket”,remélhetőleg sikeresen. Hogy mi sikerült vagy éppen mi nem,az pedig május tizedike magasságában fog mutatkozni.

by kaméleon

A megértő énem színre lépett

Tags

, , , , , , , , , , , , , ,

images.jpeg. A tegnapi nap teljesen máshogy alakult,mint terveztem.Se bikuci dajkálás,se hancúr. Ilyen napok is előfordulnak. (Gondolom,most az egyik kedves olvasóm nagyon csalódott lesz,mert konkrétan kifejezte várakozását egy különleges írásra,ami a bikus tutujgatás részleteit lett volna hivatott taglalni.)

A tegnap estéhez tartozik,hogy életem szerelme az átlagosnál is húzósabb napot hagyott maga mögött és piszkosul ki volt dögölve. Hazaért,megfürdött,leheveredett. Feltettem főni a vacsorát,teázgattunk. Habár magam részéről előnyben részesített ital a kávé. Mielőtt még megemlítenéd értem aggódva “hogy nem hasznos a sok kávé,főleg este”, megnyugtatlak,tudom. (Sőt! Abban a mennyiségben,ahogyan én fogyasztom,még reggel sem az.)

Vacsora félkész státuszánál kifogyott a gáz a palackból,így szegény bikus boltba vitte az üreset és hozott egy újat,tele. Egyébként is ez jellemző akkor,ha valamit eltervezek. Én tervezek,a körülmények pedig felülírják. Na de nem baj. Vacsoráztunk,beszélgettünk,majd hagytam aludni. Rá is fért bőven,mert nagyon fáradt volt.

Este még itt-ott olvasgattam de viszonylag hamar elaludtam én is.

Ma reggel úgy indult,ahogy mindig is szokott. Korán ébredtünk,fürdőszoba járat letudva mindkét részről,kaja csomagolás. Életem szerelme munkába indult,én pedig vissza jöttem az ágyba egy nagy bögre kávéval. (akkora adaggal,ami egy négy személyes családnak elegendő lenne)

Kávé után zuhany,öltözés. Mára nem terveztem semmit. Ebben az a jó,hogy így semmit nem kell elhalasztanom. Tehát a mai nap ezidáig a tervek szerint halad. Elolvastam újabb kétszáz oldalt,benéztem Facebook-ra ( ez mondjuk kész idő pocsékolás volt, soha nem írnak semmi újat,na de ez is mindegy), végig futottam az ” amíg távol voltál” részeket a Twitteren. Viszont el határoztam,ha megíródik ez a bejegyzés itt és most,akkor neki futok a mai napnak. Holnap nem kell egyedül lennem itthon.Mr Szerelem pihenő napja lesz a holnapi . Ma egy kicsit előre dolgozom,így holnap több időt tölthetünk együtt. A pihenő napok különlegeségei közé tartozik az is,hogy ilyenkor ő főz. Ezt pedig mester fokon űzi.

Mindezeket össze vetve nagyon szerencsésnek mondhatom magam. Enyém a föld kerekség legszuperebb férje,aki jól főz,jól szeretkezik,szép a mosolya,és egyben a legszebb férfi popó is az övé.

(Azaz az enyém,a férfival együtt.)💜

 

Boszorkány praktikák a lustaság takarására

Tags

, , , ,

Na ennyit a nagy fogadalmakról,kell ez nekem. Hiába na,aki birka az birka. Millió dolgot terveztem mára,amiben csak a tervezésig jutottam. Napok óta ez történik,de szinte változás nélkül. Tudom azt is,hogy hol kezdődnek a problémák. Ott,amikor reggel bekapcsolom a telefonom.

Mert csak ezt nézem meg csak egy kicsit,utána csak azt,még amazt is egy cseppet. Ha valaki üzen valamit,elolvasom,válaszolok rá. Alig kicsivel később megint csak eszembe jut,hogy még nem is néztem rá az xy dologra. Na,nagyjából ennyi a történet. Nethez ragadok. Pedig nem erre voltam berendezkedve. Tehát a mai napom is elszállt,mint a győzelmi zászló. Persze már délután hat óra van. Már megette a fene az egész napot ilyenkor. Ilyenkor már nem lehet úgy csinálni a betervezett és el nem végzett munkáimat,ahogy alapból kellett volna. Most már a kapkodás következhet csak. Olyan tűzoltás féleség. Ahol égető a dolog ott egy kicsit normalizálok,ahol nem sürgős ott csak igazítok. A dolgok mélyen az egész napos itthon létben gyökereznek. Ha valamit nem csinálok meg reggel,azt mindig át tolom délutánra. Ha akkor sem csinálódik meg,akkor jön az igazítás,kapkodás és tűzoltás. Nálam ezek az időszakok havonta egy hétig történnek. Tegnap is here voltam és félig ma is. Hétvégére sem szoktam ráfogni,mert csak mellé beszélés lenne. Különböző okokat tudnék gyártani ami felmentene,de minek,nem lenne értelme. Mivel ez a hét utolsó napja,ezért úgy döntöttem ez ma még jól van így ahogy van.

image

A hétfő az egy jó választás a “világ megváltásra”. Mára màr nincsenek nagy terveim. Az egyetlen,ami még nem késő ma sem,hogy az én drága,dolgos kis bikucimat elkényeztessem ma este. Egyébként ez sem fogja eltakarni a mai semmit tevésem tényét,viszont egy dolgos férfi hazatérve a munkából biztos nem attól fog lázba jönni,ha rá visítok,hogy ” vedd már le azt a kurva cipőt,nem látod,hogy felmostam”… Egyébként ha azt gondolod ez is csak egy taktika,akkor van benne igazság is.
Boszorkány praktikák,amik majd el rejtik a mai lógást 😉

image

Persze,hogy nem érdekli majd,hogy az egész napi meló nagy része helyett csak a neten lógtam,ha hazatérve egy mosolygó tündér fogja várni itthon,aki a kedvére tesz,kényezteti. Szeretem őt,de ezt már említettem is egy előző bejegyzésben. A szeretetem őszinte és igazi. Viszont ma a szerelem fátylat térít majd a mai lustaságomra is. Ez kettő az egyben. Kellemes és hasznos is. Ezeket csak egyszerűen “B” verziónak neveztem.

by kaméleon

Ma egy “here” vagyok

Tags

, , , , , , ,

“Szabadságon van a házvezető nőnk. Jaj drágám,el sem hiszed,hogy mennyire hiányzik. “

De,elhiszem. Nekem is hiányozna,ha lenne. A kincs,ami nincs. Ugye?

Szoktak problémáim adódni a takarítással. Vagyis inkább a nem takarítással. Ma is ugyanez a felállás. Szörnyű. Csinálnom kell valamit.

IMG_20160409_173801Ez benne a fárasztóbb.

Egyenesen a gondolattól képes vagyok elfáradni,mert ma lusta vagyok. Teljesen biztos,hogy ma sokkal könnyebb lenne engem egyszerűen felemelni és távolabbra tenni,mint küldeni.

Viszont ez még nem változtat a tényeken,hogy takarítanom kell.

A legjobban akadályozó dolog ebben a televízió. Ha kikapcsolom,akkor csend van,de ezt nem szeretem. Ha bekapcsolva hagyom,akkor pedig csak abban a bizonyos zónában fogok ténykedni,ahonnan még hallom és látom. Zsákutca.

A feladat továbbra is a takarítás. Már rengeteg energiámat fel emésztett ma a puszta ténye a tervezésnek. Fejben már kitakarítottam,de sehogyan sem tudom ezt át konvertálni a materiális valóságba. Minden koszos.

Tehát sajnálattal tudomásul kell vennem,hogy rám várakozik ez a projekt még ma.

A kétségbe esetten anyázó démon

Tags

, , , , ,

Ma többet gondolkodom a kelleténél. Világos. Csökkentenem kell az ez irányú tevékenységeimet. Éppen aktuális dolog kapcsán (szőrteleníts) ragadtattam el magam pár perccel ezelőtt. Érveket és ellenérveket sorakoztattam. Lompos a cicus. Persze a hajam nem képes ilyen ütemben növekedni,mint odalent. Paff…mindegy. Szóval – érveket sorakoztatok,hogy miért most tegyem,vagy esetleg mi szólna a halasztás mellett. Nyomósabb indokom a ” most” mellett az lenne,hogy akkor holnap nem kell,mert azért egy nap alatt nem képes ám ekkora fejlődésre. A ” ne most” mellett pedig csak az idő tényező szerepel eddig. Tudod azért ez nem úgy működik,hogy lekapom és el van intézve.IMG_20160409_082547

Próbáltam egyébként már azt a verziót is. Nem végig,csak elkezdtem. Gyanta csík fel,egy párat simizni rajta,hogy a kéz melegtől jól simuljon,aztán zlutty,lekapni. Ezzel akadt egy kis problémám,mert egészen a zlutty részig kiviteleztem a dolgot,viszont a nagy szakítás elmaradt. Piszkosul kellemetlennek gondoltam,szerintem az is lett volna. Nem beszélve arról,hogy az első kurva anyázásomra a szomszéd két fogpiszkáló lábú zseb blökije velőtrázó vonyításba kezdett.Na a lényeg a lényeg,gyanta csík nem lett lerántva. Meleg víz,ez az! Majd leáztatom. A tampon használathoz bevált módszer nem jött be. Nem tudtam leguggolni,mert a gyanta csík egyesével kezdte likvidálni a szálakat. Kutyák kezdték kibontani közben a két lakás között lévő falat. Kisolló,ez az! Hogy én mekkora agy tröszt vagyok. Hát nem?  Eltartott másfél óráig a művelet,de lejött a csík,persze ” haj korona” maradt,csak kicsit kuszábbnak tűnt a kiinduló állapothoz képest. 

Életem szerelme is megérkezett hamar,úgy hogy fazon igazítás lefújva. Nem igazán értette ugyan,mikor sajnálatomat fejeztem ki és együttérzésemnek adtam hangot,amikor borotválkozásba kezdett,de hősként néztem fel rá egy teljes napig. Ne gondolj rosszra,csak próbálkoztam már borotvával is,csak az sem igazán jön be nekem.
Szóva kopasztás lefújva. Majd holnap. Persze csak ha addig nem találok valami épkézláb kifogást,hogy miért ne…